Král Zikmund (Sigismundus dei gracia Romanorum rex) nařizuje Štěpánovi (Stephano), synu Bána z Korogu (filio Bani de Korogh), aby odevzdal jeho nejvyššímu štolbovi Mikuláši z Perína (Nicolaus de Peren magister agazonum nostrorum) majetek po Ladislavovi (Ladislao), synu Štěpána z Kisasszonyfalvi (filio Stephani de Kysazonfalwa), který nyní spadl jako odúmrť na krále. Zároveň opravňuje Mikuláše k zastavení dotčených majetků až do výše 500 zlatých (quingentis florenis per centum), které mu Ladislav dluží, protože se nepřipojil se stanovenými deseti kopími (cum prescriptis decem lanceis) ke královskému vojsku během tažení proti kacířským husitům (contra hereticos Huzitas), ačkoliv za to před dvěma lety (secunda instaret revolutis annualis) roku 1425 dostal zaplaceno. Přikazuje, aby tato listina byla vrácena Mikuláši, pokud nedojde k předání dotčeného majetku nebo uhrazení dluhu.
Přepis regestovaného dokumentu
Sigismundus dei gracia Romanorum rex, semper augustus ac Hungarie, Boemie, Dalmacie, Croacie et cetera rex, fideli nostro egregio Stephano filio Bani de Korogh, salutem et graciam. Exponit nobis fidelis noter magnificus Nicolaus de Peren magister agazonum nostrorum gravi cum querela, quomodo ipse alias videlicet tempore cuius iam secunda instaret revolutis annualis Ladislao filio Stephani de Kysazonfalwa, cuius scilicet possessiones et iura possessionum nunc aput manus truas haberentur, quingentos florenos per centum in eo dedisset et assignasset, ut idem Ladislaus cum decem lanceis ad exercitum nostrum regium per nos tunc contra hereticos Huzitas deo et hominibus exotos instauratum cum ipso Nicolao de Peren accedere et exercituare debuisset. Qui quidem Ladislaus filius Stephani levatis predictis quingentis florenis per centum, cum prescriptis decem lanceis ad predictum nostrum exercitum minime accedere curavisset in preiudicium ipsius Nicolai de Peren, ymmo verius dicti nostri exercitus defraudationem valde grandem. Et qui nos per te ipsi Nicolao de Peren super prescriptis quingentis florenis per centum de possessionibus ipsius Ladislai filii Stephani, que nunc, ut premittitur nun aput manus tuas existunt omnimodam satisfactionem impendi volumus et exhiberi, igitur fidelitati tue firmissime precipimus et mandamus, quatenus statim receptis presentibus prescriptos quingentos florenos per centum per annotatum Nicolaum de Peren prefato Ladislao filio Stephani datos de predictis suis possessionibus parata in pecunia solvere aut dictas possessiones annotati Ladislai filii Stephani in toto vel in parte secundum valorem dictorum quingentorum florenorum per centum eidem Nicolao de Peren pro predictis quingentis florenis per centum dare et statuere debeas per ipsum tamdin tenendas, donec de predictis quingentis florenos per centum eidem Nicolao de Peren satisfactum fuerit quo ad plenum. Nam annuimus eidem Nicolao de Peren et harum serie concedimus et plenam prebemus facultatem, ut ipso predictas possessiones aut aliquam partem earundem pro predictis quingentis florenis per centum, cuiucunque prebuerit, plenam et omnimodam impignorandi habeat facultatem, secus ergo nullatenus facere presumpmas, presentes etiam si necesse fuerit et predicte possessiones per te ipsi Nicolao de Peren modo quo supra data et statute non fuerint seu memorate summe pecunie solute non fuerint, post earum lecturam reddi iubemus presentanti. Datum in Albanandor feria tertia proxima post festum beati Francissci confessoris anno domini millesimo quadringentesimo vigesimo septimo, regnorum nostrorum anno Hungarie et cetera XLI, Romanorum XVIII et Boemie octavo.
Překlad regestovaného dokumentu (moderní maďarština)
Zsigmond isten kegyelméböl római király, mindig felséges és Magyar-, Cseh-, Dalmát-, Horvát- stb. országok királya. Hívünknek nemzetes Istránnak, Koroghi Bán fiának üdvöt és kegyelmet. A mi hívünk nagyságos Perényi Miklós fölovászmesterünk súlyos panaszszal adta elö nekünk, miszerint ö más idöben t. i. két esztendö elött Kisasszonyfalri István fiának Lászlónak, a kinek t. i. birtokai és birtokjogai most a te kezeidnél vannak, ötszáz forintot azért adott és ruházott át, hogy az a László tíz lándzsással a mi királyi seregünkhöz, a melyet mi akkor az istentöl és emberektöl gyülölt eretnek huszsziták ellen szerveztünk, magával Perényi Miklóssal hozzájárulni és hadakozni tartozzék, a mely Lászlónak, István fiának azonban, felvévén a fentemlített ötszáz forintot, a fentírt tíz lándzsással a mi fenntnevezett seregünkhöz hozzájárulni képezé legkisebb gondját, azon Perényi Miklósnak sérelmével, de söt a mi nevezett seregünknek igen nagy megkárosításával. És mivel mi te általad Perényi Miklósnak a fentírt ötszáz forintról azon Lászlónak, István fiának birtokaiból, melyek, mint említtetett, a te kezeidnél vannak, tökéletes kielégítést akarunk nyújtani és szolgáltatni, Hüségedenk tehát szigorúan elrendeljük és parancsoljuk, miszerint rögtön jelen levelünk vétele után fentírt ötszáz forintot, melyeket nevezett Perényi Miklós fentemlített Lászlónak István fiának adott, fenntnevezett javaiból készpénzben kifizetni, vagy nevezett Lászlónak István fiának mondott birtokait egészben vagy részben az említett ötszáz forint erejéig ugyanazon Perényi Miklósnak a fentnevezett ötszáz forintért adni és beiktatni tartozol, hogy ö azokat mindaddig bírja, míg a fentírt ötszáz forintig Perényi Miklós teljesen ki nem elégíttetik. Mert mi helyeseltük Perényi Miklósnak és jelen oklevelünk tartalmával megengedtük, és teljhatalmat is nyújtunk neki, hogy neki a fentnevezett birtokokat, vagy azoknak valamely részét a fentnevezett ötszáz forintért, akárkinek akarja, teljes és tökéletes hatalma legyen elzálogosítani. Máskép tehát semmi módon ne merj cselekedni. A jelen levelet is, ha szükség leend és a fentnevezett birtokokat te Perényi Miklósnak oly módon, a mint az fent említtetik, át nem adod és be nem iktatod, vagy azt az említet összeg pénzt meg nem fizeted, annak elolvasása után a kézbesítönek mindig visszaadatni rendeljük. Kelt Nándorfejérvártt, Szent Ferencz hitvalló napja utáni legközelebbi szerdán, az úrnák ezernégyszáz huszonhetedik esztendejében, a mi magyar- stb. országi uralkodásunknak XLj-ik, a rómainak XVIIj-ik és a csehországinak nyolczadik évében.